Yellow Wall másodszor

Ritkán kötöm meg kétszer ugyanazt, de ezzel a kardigánnal másképp volt. Igazi szerelmetes darab már az első is, de ez a mostani meg mindent überel. A fonalat Bucitól vettem, szépségesek a színei, nagyon pihepuha, és bár kicsit csúszós volt, mégis szépen lehetett kötni. Kicsit döcögősen haladt, mert mindig közbejött valami más, amit rögtönazonnal kellett megcsinálni, de azért az év utolsó napjára csak elkészült. A fonalat a kardigán is szerette, ugyanis felette az egész készletet. Nem is értem, hogy történhetett, soha még ennyi fonalat nem kötöttem kardigánba. Az ujját csak nagy nehezen tudtam befejezni, és az alja felhajtást már a kötéspróba fonalával tudtam csak felvarrni (most tudtam meg, hogy igazán miért fontos a kötéspróba :D). Falánk egy kardigán, annyi szent :) A gombokat már megint Szilvivel csencseltem, köszönet neki ezért, hisz mintha ehhez a kardigánhoz készültek volna, olyan szépen illenek rá.

részletek a ravelryn

Mivel idén már biztos nem lesz több bejegyzés :),
megköszönve, hogy olvastok minket,
mindenkinek nagyon boldog új évet kívánunk!